Eredetileg a spanyol hódítók előtt (15. század) itt élő guanche őslakosok "járműve" volt. A hosszú bot végén masszív és éles acélhegy van (a guanche botok végén mi lehetett? A vasat sem ismerték), ezzel fixálják a rudat egy adott ponton. A rúdra támaszkodva nagy magasságokból tudnak aláereszkedni vagy egyik csúcsról a másikra lendülni. Extrém sport, annyira veszélyes terepen űzik: mélység és szikla.

Barátaink edzés közben. Fotó: Moritz Stieber

Az eszköz neve hol lanza (=dárda) vagy garotte (= dorong, husáng), a hossza is változó. Szigetenként más hagyomány alakult ki, a különböző domborzati viszonyok és a felhasználási mód okán. Használatát a mozgási cél határozza meg. Nem mindegy, hogy alá kell ereszkedni vagy fel kell kaptatni egy meredek hegyoldalon. Esetleg csak egyszerűen haladni akar az ember, előre vagy oldalra, esetleg egyszerre ereszkedni és haladni. Vagy annyira mély a szakadék, hogy előzetes fixálás nélkül a levegőben történik meg az alkalmas leszúrási pont kiválasztása...hú, azt hiszem az már elég extrém. Aki nem tudja elképzelni, hogy miről is van szó, nézze meg ezt a videót:

A bot anyaga fa. Többféle fatípus alkalmas, de a lényeg, hogy a szálak sűrűn és egyenletesen fussanak. Egy la palmai mesterrel készített interjúból az is kiderül, hogy egy igazán jó bot ára a 350 €-t is elérheti, de egy 3 méteres általában 110-170 € között mozog. Az ember magasságánál a bot egy méterrel hosszabbnak kell lennie kezdésnek. Egyesülete is van a tradicionális sportnak, itt lehet tájékozódni az eseményekről, klubokról.

Ez a távolság és szintkülönbség áthidalásának kanári módja. Egy következő alkalommal az információ átadás telefon előtti megoldásáról, a la gomerai füttynyelvről is írok majd.