A Húsvétot a szomszédos szigeten töltjük. Régóta kíváncsiak vagyunk erre, a partjainktól mintegy 90 km-re Észak-Nyugatra fekvő szigetre, így most nem halogatjuk tovább, csütörtökön kompolunk. A halogatás oka a nehézkes közlekedés, ami gondos szervezésünk ellenére majdnem most is megviccelt bennünket. A szállást jó időben, már februárban lefoglaltuk, mert hallottuk, hogy ebben az időszakban sokan utaznak oda. A múlt héten a komphelyeket is foglalni akartam, de csak akkor derült ki, hogy a visszaútra már nincs hely, amikor az odautat már lefoglaltam. Míg Gomera és Tenerife viszonylatban napi három komp közlekedik, addig Gomera és La Palma között nincs mindennapos összeköttetés és azok is lehetetlen időben indulnak...reggel 4 órakor, hát nem így képzeljük a nyaralást. Végül addig tanakodtam az ügyön, míg megvilágosodtam: van hely a kompon, csak autónak nincs. Így most busszal megyünk a kikötőbe és majd ott bérelünk autót. Kényelmetlenebb lesz így, de olcsóbb és tudjuk tartani magunkat az eredetileg kinézett tervhez. Nem mellesleg vasárnap délután utazunk hazafelé, nem kedden hajnalban.

Kép: astrolapalma.com

La Palma a legzöldebb sziget, nagyobb, mint La Gomera, népesebb is, négyszer annyian lakják. Vulkanikus eredetű, mint az összes többi, de míg az itteni szigeten úgy vélik, már kialudt a vulkán, addig a la palmai aktív. A gomerai több, mint 2 millió éve nem tört ki, emez meg 20-200 évente produkálja magát. A Cumbre Viaje ismert kitörései: 1470, 1585, 1646, 1677, 1712, 1949 és 1971. Az 1949-es kitörésekor keletkezett egy 4 km-es hasadék a földlemezen, amely további rengésekkel, mozgásokkal leszakadhat a szigetről. 2013-ban a BBC megjelentetett egy filmet arról, hogyan vezethet ez az újabb kitörés a sziget egy nagy részének óceánba szakadásához és az hogyan okoz megacunamit az Atlanti óceánon, amely eltörli Londont, New Yorkot, Miamit, hogy csak a legnagyobb áldozatokat említsem. (Mi biztosan túléljük, csak gyorsan feltaxizunk a Garajonayba, ott majd jól nem ér el bennünket. Hahaha!) A földdarab leszakadásával kb 500 km3-nyi szikla óceánba zúdulása egy egyre növekvő hullámlökést, megacunamit indítana el, amely 10 perc alatt érné el Tenerifét, 1 óra alatt az afrikai partokat, 3,5 óra alatt Londont és 6 óra múlva az USA keleti partvidékét pusztítaná. A filmben nyilatkozó geológusok szerint 600 m magas hullámok alakulnának ki, amelyek 720 km/h sebességgel haladnának és a szárazföldre úgy 25 km mélyen behatolnának. A BBC film azt állította, hogy "Ez egy igaz sztori, csak még nem történt meg!" Remélhetőleg nem is fog mostanában és csak a szokásos rémisztgetésről van szó, mert így jobban el lehet adni. Én bírom az ilyen "pusztul a Föld" típusú katasztrófafilmeket, bár nem képzeltem magam soha a kellős közepébe, de most kicsit elgondolkoztam, hogy mi lenne ha. Ugyan vannak az elméletnek tudományos cáfolatai, de az az igazság, hogy senki sem tud biztosat. Az ellenzők eleve a szimulációs program beállításait vitatják, mert ott egyből 25 km-es a hasadás, nem 4. Azt is vitatják, hogy nem földrengéshullámok keltette szökőár keletkezne, hanem ez egy egyszeri esemény lenne és 100 km-en túl már nem is lenne érezhető a hatása. Ráadásul La Palma nem két tektonikus lemez találkozásánál fekszik, ezért sem szabad a 2004-es eseményekhez hasonlót várni. Mindenesetre felmerült a sziget, mint terrorista célpont és az is, hogy az USA nem tudná-e megelőző csapással elejét venni az eseményeknek. Remélhetőleg elvetették mindkettőt. A témáról ITT és ITT és ITT olvasgattam. 

Kép: Taiwan Independence

05.21. Kiegészítő beszámoló az útról:

Összegezve a legfontosabb tapasztalatot, La Gomera nekünk jobban tetszik! La Palma mellett szól, hogy az urbanizáció magasabb fokon van és amikor ezt meghallottam másoktól még az utazásunk előtt, kicsit összeszorult a szívem, hogy nem inkább oda kellett volna költöznünk. Itt Gomerán időnként bosszant, hogy sok mindenért Tenerifére kell utazni, mert még egy hipermarket sincs. La Palmán van még Ikea és Meki is! Nem mintha ezek mindennapos szükségleteink lennének, csak összehasonlításul írom. Van egy rövidke autópálya is. Talán azért is alakult ez így, mert az itt élőknek sokkal nehézkesebb Tenerifére utazni, hiszen 2 óra a kompút és reggel megy, este jön mindkét társaság, nincs három naponta, azaz 2*3 járat, mint innen. A táj szép, de nem annyira vad, mint Gomerán. Tazacortéban a nyugati kikötő óriási. Mondhatni elméretezett. Az itt élők talán gazdagabbak lehetnek a gomeraiaknál, mert sokkal több rekreációs hajó ring a kikötőben és jóval drágábbak, nagyobbak. És itt a san sebastianihoz hasonlítom, nem a vueltasihoz! De, az én szememnek a mi kis halászfalunk a csónakokkal sokkal szebb.

Felmentünk a Roque de Los Muchachos legtetejére, 2426 m magasra. Az csodálatos volt, kár, hogy Karesznek nem volt kedve kicsit sétálgatni a hegyen. Itt a hegyen van a világ egyik legnevesebb csillagvizsgáló központja. 

A növényzet más, sokkal zöldebb, mint az általunk eddig látott szigeteken, bár Észak-Tenerife azért egészen más, mint a déli turistaparadicsom. Itt különösen elterjedt a hosszú tűlevelű kanári fenyő (pinus canariensis), ami az utolsó jégkorszak előtt jellemezhette Európát, de aztán ide, Makaronéziába szorult vissza. Makaronézia az összefoglaló neve az Atlanti-óceán Afrikához közel eső északi medencéjének, amelybe a Kanári szigetcsoporton kívül még ide tartozik Madeira, az Azori-szigetek és a Zöld-foki szigetek is. Fagyérzékeny fenyőfajta. A Kanári-szigetek közül is csak ott található meg, ahol van magas hegy, mert 1100 és 2400 m között érzi jól magát. Azon szigeteken, ahol van legalább 1500 m-es magaslat, nagyon komoly szerepe jut a vízellátásban, mert tűleveleivel kondenzálja a levegőből a párát. Egy fenyő egy felhős napon 1500 l vizet termel ily módon, amiből csak 800-at használ el. Karácsonykor nincs is más itt, mint műfenyő, mert védett!

A másik érdekesség a rengeteg mandula, amely az utak mentét szegélyezi vadon nőve. A fennsíkok pedig a banántermelésnek kedveznek. A fenti képen a galériában a sok fehér szabályos alak, mind banánültetvény.

Los Llanos egyik éttermében volt szerencsénk megkóstolni a petot. Angolul wahoo, egy ragadozó, rendkívül gyors és éles fogazatú hal. Hoztunk szereléket (drót!), műcsalit a trollingozáshoz, mert ilyet muszáj lesz fogni...és mert La Palmán van komoly horgászbolt is.