Az ősz egyik hangulatos iskolai programja az újbor köszöntéséhez kapcsolódó "cacharros" vonulás. Míg a nagyok maguk alkotják meg ezt az üres konzervdobozokból összedrótozott zörgettyűt, addig a kicsik szülei kapják ezt házi feladatnak. Gyűjtöttük a dobozokat szorgalmasan -egy csomó sört kellett ezért meginni- és aztán felfűztük egy drótra damilra, sőt színes újságkivágásokkal be is borítottuk, hogy egyénibb legyen. Húzta maga után a mi fiúnk is, mint megannyi ovis és kisdiák az egyik november végi délelőttön. Nagy zajjal köszöntöttük az újbort. Apropó! Finomak és olcsóak a spanyol borok!

Közvetlenül a téli szünet előtt, az utolsó fogadóórán kiadják az első trimeszter bizonyítványait. Meglepő módon még az ovisokat is értékelik, nemcsak szövegesen, hanem skálán is. Öt szempontból osztályozták a gyerekeket: kommunikáció, önállóság és testismeret, környezetismeret, angol és hittan. Négy "jegy" van: kiváló (EXC), nagyon megfelelt (MAD), megfelelt (ADE) és kicsit megfelelt (POC). Szó mi szó szíven ütött kicsit, hogy a mi szemünk fénye csak kicsit felelt meg, még akkor is, ha nem vártunk mást, hisz' a nyelvvel is csak néhány hete kezdett ismerkedni. (Az angol oktatást ilyen körülmények között szívesen kihagynám, de azért felmentést nem kértünk.) Hittanból kapott egyedül megfelelt-et. Fogalmunk sincs, hogy mit tanultak és abból hogyan tudott jobb eredményt elérni, de úgy sejtem, hogy az igyekezetét értékelhették. A misén egész csendben eljátszik az autóival (lehet, hogy a hittan tanár is ott szokott lenni...?) és minden pohár vízbe belenyúl, hogy keresztet vessen magára.

Szóval, van kihívás! Húsvétra javítani kellene: nem szabad már bepisilni, szót kell fogadni, lelkesebben kell színezni, próbálni megszólalni, amihez végeredményben csak egy kis bátorság kell. Az utcán már szórja az hola, qué tal, ciao, gracias, sí, no szavakat. Ez utóbbiakat főleg itthon, és főleg a no-t. Igazi hároméves. Ezt az osztályzás őrületet meg majd kellő humorral túléljük.

A szünet előtti utolsó tanítási napon, 22-én, karácsonyi ünnepséget rendeztek az iskolában, amelyen minden osztály fellépett és a szülőket is meghívták. Kicsit hosszadalmasra sikerült, e témában ajánlom Kormos Anett egy írását. Elég annyi, hogy az udvaron tartottuk és a Háromkirályokat (akik közül egy malőr folytán csak kettő érkezett meg) arrébb kellett költöztetni az árnyékba. Rutinos szülők csak beugrottak, megmutatták magukat, de mi még kezdők vagyunk, az uzsonna utáni pakolásból is kivettük a részünk. A bejglinek és zserbónak nagy sikere volt, meg is hiszem, az itteni sütikultúra kimerül némi kuglófban és muffinban. Na jó, aki cifrázza, az cupcaket készít.  

Aztán hazajöttünk és megkezdődött a téli szünet, ami január 10-ig tart!

Egy kedves kanári-szigeteki karácsonyi népdal gyerekek előadásában: