Van néhány piszkozatban elmentett témám a blogban, de a mostani időjárás arra késztet, hogy írjak róla. Mit lehet írni a Kanári-szigetek időjárásáról? Itt örök tavasz-nyár van, nem sok témát ad, vagy mégis? Sokat valóban, nem, de a calima érdekes jelenség. Ilyenkor tudatosul bennem, hogy földrajzilag Afrikában élünk.
©earthobservatory.nasa.gov
Néhány napja nyárias hőség van, ami márciusban itt is elég meglepő. A téli hónapokban, és ideértem még a márciust is, a helyiek jellemzően nem strandolnak. Egyrészt az óceán hideg (19 °C) szemben a nyári hőmérséklettel, amikor 21 °C is lehet....brrr, nekem az is hideg; másrészt tömve van a part a turistákkal. Na, de most annyira meleg lett, hogy még a helyiek is jönnek. Nappal 30 fok körül van, 15 %-os páratartalommal, enyhe keleti széllel. Egy forró sivatagi légtömeg érte el a szigeteket a Szahara felől, amely a levegőt megtölti lisztszerűen finom homokkal. Ettől a látótávolság jelentősen lecsökkent, pár ezer méterre. Jellemző, hogy a 70 km-re fekvő El Hierro és a 90 km-re fekvő La Palma szigetek látszanak Valle Gran Reyből, tiszta időben.
Ebben a mostani calimában, ami itt a szmognak felel meg, nem jelentős a por, de a hőség igen. Ilyenkor a hegyekben még sokkal jobban érezhető a sivatagi forróság, ugyanis ilyenkor a partot hűti az óceán, miközben normálisan fent a hegyen 10-15 fokkal is kevesebb szokott lenni.
A jelenség általában évente néhány alkalommal jelentkezik és néhány napig tart, természetesen a keleti szigeteket sokkal jobban érinti. Gyakran egy kiadós eső mossa el. Addig is élvezzük a strandot, ahol a gyerekek jól elfáradnak, mi felnőttek pedig napozunk pihenünk egy kicsit.