Nemrég informálisan felkértek egy másik blogba készülő bejegyzéshez, hogy írjam le külföldi tapasztalataimat az itteni egészségüggyel kapcsolatban, mint krónikus beteg. Az Úrnak hála, nincs tapasztalatom, hogy mi történne, ha ez ügyben történés volna. 30+ éve élek Crohn betegséggel, megtanultuk már egymást, most már békén hagy(hatna az idők végeztéig). Amikor hazalátogatunk elmegyek kontrollra és hozok annyi gyógyszert, amit beosztok. Ez így bevált és nem is fogok rajta változtatni, amíg nem muszáj. Muszáj akkor lenne, ha egy hirtelen fellángolás miatt vérvételre, UH-ra, tükrözésre, terápiára lenne szükségem. Hogy jutnék hozzá?
Egy világ végi helyen lakunk, ahol van egy kis rendelőintézet alapvető ellátással, de szakorvosok nélkül. A sziget fővárosában, San Sebastianban van kórház, ahová meghatározott időben Teneriféről jön gasztroenterológus rendelni. Belgyógyászat van, gasztroenterológia nincs. A műtéteket és súlyos eseteket a santa cruz de tenerifei egyetemi kórházban (Hopital Universitario Nuestra Seńora de Candelaria) látják el, oda tartozik La Gomera. Így tájékoztattak az információs pultnál, amikor megérdeklődtem még az ide költözés előtt, élesben nem próbáltam, hangsúlyozom. Erre az ellátásra sürgősségi esetben jogosult az uniós betegbiztosítási kártyával rendelkező külföldi akkor is, ha nincs helyben semmilyen egészségbiztosítása.
Férjem magas vérnyomás betegségben szenved. Duzzogás nélkül fogadta az ügyeletes orvos vasárnap délelőtt és megváltoztatta a gyógyszer adagolását, amikor már napok óta nem bírtuk 160/100 alatt tartani a vérnyomását, de fájt a feje, zsibbadt a karja. A patika minden nap nyitva van és a vérnyomáscsökkentője nem receptköteles. Ez talán sürgős ellátásnak bizonyult, gyorsan megoldódott. Az Európai Bizottság témába vágó oldala itt.
Mivel itt élünk, indokolt esetben kérvényezhetnénk a NEAK-tól (korábban OEP), hogy engedélyezze a külföldi gyógykezelésünket a tervezhető terápiák esetén. Külön nyomtatvány van azoknak, akik Magyarországon TB-t fizetnek és külön azoknak, akiknek egyéb módon van biztosításuk, pl. nyugdíjasok, GYES-en vannak vagy rokkantsági ellátást kapnak. Kiutazásunk előtt a tisztviselő Magyarországon adott elérhetőséget, ha esetleg külföldről kérdésem lenne vagy segítségre szorulnánk. Egy mai cikk az adozona.hu-ról: Külföldi gyógykezelés TB alapon.
Az államilag finanszírozott egészségügyi ellátás -ami Spanyolországban is ingyenes-, mellett vannak magánintézmények is és privát biztosítók. Jellemzően Spanyolország egészségügyi rendszere nem a rosszak között van, egy felmérés szerint az 5. legtöbbet erre költő ország a világon (még keresem a forrást, ahol ezt olvastam) de az az általános vélekedés, hogy sokat kell várni a szakorvosi ellátásra, ezért, aki teheti magánbiztosítást köt. Mielőtt rátérnék a magánbiztosítókkal szerzett tapasztalataimra, bemutatom, hogy az adott betegségben milyen maszek utat tudok bejárni. A városkánkban nincsen privát biztosítóval szerződött magánorvos, ezért az 50 km-re levő San Sebastianba kellene utazni, ahol hetente egy alkalommal rendel privát gasztroenterológus (nem lepődnék meg, ha ugyanaz lenne, aki a kórházba is érkezik) és más szakorvosok is. Egy vizit 92 €-ba kerül. Kórházi ellátást szintén Tenerifén lehetne igénybe venni, ahol a gomeraihoz hasonlatos a szakorvosi vizitdíj. Egy barátnőmtől értesültem, hogy privát laborok is vannak, ahol kérésre vérképet készítenek. La Gomeráról Tenerifére és vissza utazni kb. 20 €-ból lehet hajóval, ha az ember kanári-szigeteki rezidens. Kb. 60-ból, ha nem rezidens. A rezidensek állami szubvencióval féláron vásárolhatnak komp- és a belföldi repülőjegyet.
Rengeteg magánbiztosító van és elfogadható árakon kínálnak szolgáltatást. Az egészségeseknek. A betegeknek nem. Nem drágán, hanem sehogy.
Néhány nevesebb biztosító társaság: Sanitas, MAPFRE, Adeslas, DKV, Caser, Asssa, Adeslas, Aegon.
A szerződni vágyó, betegséget, kiszolgáltatottságot félő egyén felveszi velük a kapcsolatot, megírja, hogy x éves, egyedüli vagy családos, ha igen, a családtagok kora is kell és kér egy ajánlatot. Kb. két napon belül jön az ajánlat. Esetünkben 127 € a három főre havonta, alaphangon (ez egy Sanitas Expat 2017. januári ajánlat). Egyedülállók 50-60 € / hónap díjról számoltak be. Ez nem tartalmaz teljes körű fogászatot, gyógyszer hozzájárulást (az +4 € / hó / fő) és copago-s. A copago egy alkalmanként fizetendő díj. Attól függően, hogy évente hány szolgáltatást vesz igénybe az ügyfél néhány € hozzájárulást kell fizetni minden alkalom után. Összehasonlításképpen, kb. 170 € havidíjas biztosítás megkötésénél teljesen díjmentes akárhány szolgáltatás. A biztosítási díjat csoportos beszedéssel fizeti ki a kliens, éves díj egyszeri rendezése esetén kedvezményt adnak. A szerződő 6-8-10 hónap elteltével jogosult először igénybe venni a biztosítás terhére a szolgáltatásokat. Egy konzultációt 6 hónap múlva is kérhet, de nem ajánlott daganatos megbetegedést produkálni egy éven belül.
Megérkezik az ajánlat, kiválasztjuk a megfelelőnek tetsző konstrukciót, utána küldenek egy adatlapot. Ezen kell megosztani minden lényeges információt a kórtörténettel együtt. Ismert betegségek, korábbi műtétek (mandula és vakbél nem játszik), jelenleg készül-e operációra. Az ismert betegségeket külön firtatja egy ikszelős rovat. Angol nyelvű változatom van, ezt tudom megosztani.
Ezen megbetegedések bármelyike kizárást jelent. Néhány, a teljesség igénye nélkül: diabetes, epilepszia, krónikus hasnyálmirigy gyulladás, endometriózis, crohn, colitis, étkezési rendellenességek, mint a bulimia és anorexia, korábbi transzplantáció, bipoláris zavar, AIDS stb. A Sanitas és MAPFRE a Crohn hallatán azonnal visszakoztak, többekkel nem vettem fel a kapcsolatot. Eltitkolni bármit nyilván tilos, mert felbontják a szerződést esetleg pont akkor, amikor már jó ideje fizeti valaki és pont szüksége lenne az ellátásra. Amennyiben a spanyol állami rendszerben már kezelték az adott betegséggel, hivatalos úton is megszerezheti az információt a biztosító, állítólag. Nem vagyok biztos benne, hogy ez bírósági végzés nélkül lehetséges-e, de inkább senki ne kerüljön olyan helyzetbe, hogy egy biztosítóval pereskedni kényszerüljön. Arra a következtetésre jutottam, hogy okosan lehet használni az állami és privát egészségügyi szolgáltatást, vegyesen. Ami jár, az jár, ami pedig sürgősen kell, azért alkalmanként is fizethet az ember, ha megéri. Paraszolvencia nincs.
